Kattints a képre az adventi totó eléréséhez!
Írjátok be a nevet vagy csapatnevet!
Sorban válaszoljatok a kérdésekre, majd küldjétek el!
Kattints a képre az adventi totó eléréséhez!
Írjátok be a nevet vagy csapatnevet!
Sorban válaszoljatok a kérdésekre, majd küldjétek el!
A betlehemes játék vagy misztériumjáték vagy pásztorjáték:
több szereplős dramatikus játék. A betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal. Főbb jelenetei a következők lehetnek: a szálláskeresés; a következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz vezeti őket, a pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki. A betlehemezés főszereplője sokszor a süket öreg pásztor, akinek félreértései a humor bő forrását képezik. A betlehemezést adománykérő formulák zárják be. A legarchaikusabbak az erdélyi betlehemes játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, s a pásztorok álarcot is viselhetnek.
És a beérkezett csodaszép munkák:
Betlehemek papírból, fából, gipszből, mézeskalácsból, rajzolva, festve, nyomtatva
Karácsonyi versek és receptek is érkeztek, a szünetben azt is felteszem ide a könyvtári blogra!
Ízelítőül most csak az egyik:
Kosztolányi Dezső: Karácsony
Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből bókol a rakott fa,
A jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony
Gratulálok a szép munkához, a remek megoldásokhoz, öröm volt együtt készülni a lelkes feladatmegoldókkal!
A 3. heti feladatokra adható helyes válaszok:Tudod-e, hogy:
1. Braziliában a Mikulás trambulinon keresztül juttatja be a házakba az ajándékokat.
2. Advent első vasárnapja az András naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap. (De lehet dec. 25-től visszafele is számolni.)
”Miklós megrázta szakállát” A Miklós napi időjárással kapcsolatos szállóige. A bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás, azaz: „Miklós megrázta a szakállát” Baranyában hasonlóan vélekednek, de azt is tartják, hogy a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.
Luca napja asszonyi dologtiltó nap volt a néphagyományban: Tilos volt tüzet gyújtani,varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját". Tilos volt fonni, szőni,mert Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja és kócot tesz annak az esze helyére, aki ezt a vétséget elköveti.
Egy december 23-i adománygyűjtő népszokás. Már a középkortól ismereték. A pap meglátogatta híveit, és szentelt kenyeret, ostyát osztogatott, cserébe ajándékot - lisztet, tojást, szalonnát, babot, almát, diót - kapott. Az egyházi iskolák szervezésével az ostyahordás szerepe a tanítóra hárult, később diákjaival küldte szét az ostyát. Régen ez a tanító jövedelemforrása is volt. Karácsony előtt egy héttel gyakran a tanító vagy a pap házában sütötték a színes ostyákat, bár sok helyütt csak a fehér ostya volt ismeretes. Minden házhoz annyi és olyan színű ostyát vittek, ahányan ott laktak. A színek: fehér, zöldágas fehér, piros, kék, sárga. Az ostyahordók általában fiúk voltak. Fehér asztalkendővel bekötött tányéron, családok és színek szerint szétválogatva vitték a házakhoz, elmondták a köszöntőjüket, énekeltek, majd szétosztották az ostyát.
A 13-as számot szerencsétlennek tartották, mert Luca napja (december 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) volt az év legrövidebb napja. De el lehet fogadni azt is, ha valaki az utolsó vacsora résztvevőinek a számát emlegeti. (Újabban ezt szokták magyarázatul adni, holott már a régi görögök is szerencsétlen számnak tartották, de már senki nem tudja, hogy miért.)
Magyarországon a német származásúak honosították meg a karácsonyfákat. Az első hazai óvoda megalapítóját, Brunszvik Terézt sokan az első magyarországi karácsonyfákkal is összefüggésbe hozzák: éppen az óvodában állította fel a fákat 1828-ban.
Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy ne maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.
Az olasz gyerekek nem ismerik a Mikulást. Hozzájuk karácsony után, január 6-ra virradóra a jóságos boszorkány, a Befana érkezik, hogy a gondosan kikészített zoknikba a jóknak ajándékot, a rosszaknak pedig széndarabot vigyen.
Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész, Johann Wichern készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára.
A 2. heti feladatokra
Az 1. heti feladatokra adható helyes válaszok: I. Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.
II. Az adventre jellemző jelképek lehetnek:
- adventi koszorú
- adventi naptár
- lila szín (viola- és rózsaszín)
- rorate, böjt, harangszó, ó antifonák
- Borbála-ág, Luca-szék
Adventi feladatok 3.
Adventi feladatok 4.
Adventi feladatok 1.
Adventi feladatok 2.
Kiről nevezték el az alábbi decemberi jeles napokat?
Mindegyikről írj 3 mondatot kézzel egy külön lapra!
A következő forrásokban segítséget találsz:

Ehhez javaslom a következő könyveket a könyvtárunkból:
