Írók, költők arcképe

A 4.b osztályosok gyűjtése a könyvajánló készítéséhez.

Lackfi János

Lázár Ervin

Móra Ferenc

Nyulász Péter

Weöres Sándor

A képek forrásai:

http://www.lackfi-janos.hu/

http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/a_gyermekkor_dicserete

http://cultura.hu/kultura/a-kincskereso-mora-ferenc/

http://ridikul.tv/egyember.php?ki=2113

https://www.libri.hu/szerzok/weores_sandor.html

Írók, képek

A negyedikesek könyvtári óráján a könyvajánlásokhoz az írók, költők arcképét is mellékeltek. Íme néhány kép a gyűjtésükből:

Bálint Ágnes

Benedek Elek

Berg Judit

Berg Judit

Csukás István

Csukás István

Jeney Zoltán

A képek forrásai:

http://www.vecseshirek.hu/tag/balint-agnes-emlekhaz/

http://gyermekkonyvtar.ekmk.hu/index.php/vilaghaboru/els%C5%91-vilaghaboru/vilaghaboru-14.-fordulo_copy

http://users.ininet.hu/kprojekt/index.php?option=com_content&view=article&id=17&Itemid=118

https://cultura.hu/szub-kultura/berg-judit-nagyon-elvezem-az-eletem/

http://www.koltokmaskepp.hu/csukas.html

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/csukas-istvan-olyan-mesevilagot-teremt-amiben-mi-is-szivesen-elnenk/

http://www.revfulop.hu/magyar/revfulopi-rendezveny-reszletes-fotogaleria.php?info=jeney-konyvbemutato&verzio=gyengenlatoknak

Művészet a hivatalban

Ady Endre újságíróként Nagyvárad rendőrfőkapitányától ilyen engedélyt kapott:

114 évvel ezelőtt Nagyváradon így nézett ki egy hatósági igazolás

A képre kattintva ki is tudod nagyítani.
Melyik művészeti irányzat jegyei fedezhetők fel az engedélyen? Segít az évszám is és a város neve is. Nagyváradon ma is sok ilyen stílusban épült ház látható.

A fotó az OSZK gyűjteményéből való.
A kép és a cikk forrása:

Így nézett ki Ady Endre rendőri engedélye – fotó

Librarius.hu

http://librarius.hu/2015/02/06/igy-nezett-ki-ady-endre-rendori-engedelye/
(Utolsó letöltés: 2015. febr. 7.)

Radnóti Miklós felesége

Hídvégi Máté írása:

"Otthonában, február 15-én, szombaton, a hajnali órákban, élete 102. évében elhunyt Radnóti Miklósné sz. Gyarmati Fanni, Fifi néni. Budapest Újlipótváros nevű negyedében lakott a Pozsonyi út 1. sz. házban, abban a lakásban, amit az 1930-as évek közepétől férjével béreltek. A Holocaustban zsidó származása miatt elpusztított egyik legnagyobb magyar művész özvegyeként Fifi néni varázslatos figura volt. Ahol csak jelen volt, ott volt vele Radnóti Miklós is. Kezet fogni Fifi nénivel olyan volt, mintha Radnótival fogtunk volna kezet. Vannak személyes emlékeim. Egyszer felhívott és megkért, segítsek intézni valamit. Boldog voltam, hogy segíthettem. Voltam nála, a "szent lakásban" a Pozsonyi úton. (Fifi nénitől tudom, hogy a házasságuk idején egyszobás lakás a háború után még egy szobával bővült.) Odaengedett férje íróasztalához, kézbevehettem férje könyveit és megnézhettem azt a néhány grafikát, amit még Radnóti Miklós kapott, köztük Dési Huber István egy megrázó rajzát. Megkérdeztem Fifi nénitől, jól gondolom-e, hogy a bejárati ajtón lévő "Dr. Radnóti Miklós" névtábla még férje idejéből való. Igen, ezt a névtáblát Miklós készíttette – válaszolta. "

Fifi néni emlékére álljon itt egy idézet férje lágerben írt, "Erőltetett menet" című verséből. A kéziratot az abdai mártír-sírból exhumált Radnóti Miklós viharkabátjában találták ("Bori notesz").

Ó, hogyha hinni tudnám:

nemcsak szivemben hordom

mindazt, mit érdemes még,

s van visszatérni otthon;

ha volna még! s mint egykor

a régi hűs verandán

a béke méhe zöngne,

míg hűl a szilvalekvár,

s nyárvégi csönd napozna

az álmos kerteken,

a lomb között gyümölcsök

ringnának meztelen,

és Fanni várna szőkén

a rőt sövény előtt,

s árnyékot írna lassan

a lassú délelőtt, -

de hisz lehet talán még!

a hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom,

kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.

Forrás: Hídvégi Máté facebook oldala: https://www.facebook.com/drhidvegimate (utolsó letöltés: 2014. febr. 22.)

Emlékeztünk

Könyvtári órával és kiállítással emlékeztek meg a hatodikosok az íróról.
Az itt olvasható gondolatot Merényi Luca fogalmazta meg.

További idézetek Gárdonyi Gézától:

 

Forrás: wikiidézetek

Szent Miklós legendája

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsia-i Anatóliában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött. Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokuton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált ! Zarándok utról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották.

52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hírdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!

Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:

A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték.

325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.

Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.

Sütő András születésnapja

... SZÜLŐHÁZA ERDÉLYBEN, PUSZTAKAMARÁSON

Apáczai Csere János születésnapja

Apáczai Csere János: 

Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról... 

(részlet)

Én azt hiszem, utánoznunk kell itt Károlyt, a frankok királyát, aki midőn népének szilajságát más eszközökkel nem tudta megfékezni, iskolákat szervezett, hogy az ifjúság szilaj természete megszelídüljön bennük a filozófia hatására. „Mert a filozófia, minden tudomány anyja, mi lehet más, mint az istenek ajándéka, aminek Platón tartja, vagy, amint én hiszem – így beszél Cicero –, az istenek találmánya! Ez tanított bennünket először is az istenek tiszteletére, azután az emberi jogra, mely az emberi nem együttélésében gyökerezik, továbbá a szerénységre és lelki nagyságra. Ez űzte el a homályt lelkünkről és szemünkről, hogy mindent világosan lássunk, magasabb rendű és alantasabb, első, utolsó és közbülső dolgokat. Szóval, úgy látszik, valami isteni erő ez, amiért annyi nagy dolgot véghez tud vinni.”

Non est volentis..

Ne felejtsétek el a kérdéseket, amelyeket a május 13-iki blogbejegyzésemben tettem közzé.

Azaz, hogy mit jelent az alább látható épület felirata, hol olvasható az eredeti és hogy hol szerepel még a magyar irodalomban ez az idézet?

Az egykori alreál épületei még ma is állnak (a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény működik bennük), felkereshetők Ottlik Géza közel negyven nyelvre lefordított regényének - az Iskola a határon - felejthetetlen helyszínei.

De miért is egyik kedvencem Ottlik Géza?

Ottlik Géza maga vallotta meg, hogy íróként nem volt semmi külön mondanivalója:

 „csak az emberi létezés és a világ teljes egésze”. 

(Próza c. műve, 206. old. a Lengyel Péterrel folytatott beszélgetés.) 

Mástól ez fellengzősen hangzana, a Hajnali háztetők szerzője azonban nagyon komolyan gondolta, hogy az írónak nem véleményt kell mondania a világról, hanem ábrázolnia azt, mégpedig eredeti formájában, mielőtt még emberi ítéletekkel belegyömöszölnénk fogalmaink klisérendszerébe.

http://www.bdmk.hu/emlekhelyek/Emlekhelyek_html/Koszeg.htm

A kép forrása:

A szombathelyi megyei könyvtár helytörténeti gyűjteménye

Dsida Jenő születésnapja

Iskola a határon

Május 9-én lett volna 100 éves egyik kedvenc íróm.

Az az Ottlik Géza, akinek a műve az én időmben még egyáltalán nem volt tananyag. Ma már, ha muszáj is olvasni egyik fő művét, az Iskola a határont, akkor sem kényszerű penzum, hanem rendkívüli olvasmányélmény.

"Az író az apa második, csonti Szabó Erzsébettel kötött, kései házasságából született 1912. május 9-én, Budapesten. Másfél éves korában veszítette el apját, gyermekkorában nők vették körül. „Az apa hiánya az első olyan életrajzi mozzanat, mely meghatározó nyomot hagyott, pontosabban visszatérő elemmé vált Ottlik műveiben” – olvashatjuk Szegedy-Maszák Mihály monográfiájában." Így kezdődik az életrajz a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján:  

http://pim.hu/object.837EE9DC-18A2-4DDF-A0CA-F5CE928AE0BA.ivy

Az író művei is megtalálhatók itt: 

http://pim.hu/object.67128e38-4473-456d-a745-9cc242a63bc7.ivy

Ami pedig a művet - az Iskola a határon c. regényt - illeti ezzel a latin idézettel kezdődik:

„NON EST VOLENTIS, NEQUE CURRENTIS, SED MISERENTIS DEI.”

A kőszegi ház a híres felirattal

Ez az idézet egy kőszegi ház homlokzatán olvasható. Íme, ez a ház.

 Két kérdésem ezzel kapcsolatban:

1. 

Honnan való az idézet? Annyit elárulok, hogy az újszövetségi Szentírásból való, azon belül is valamelyik apostol valamelyik leveléből. Ma már nagyon megkönnyíti a Bibliában való keresést az, hogy sokféle bibliafordítás megtalálható a világhálón.

2.

A másik kérdésem sokkal nehezebb. Ez a mondat fontos szerepet kap a magyar irodalom egy másik jelentős művében is. Melyik ez a mű?

Maga az "Iskola a határon" nem más, mint az egykori Hunyadi Mátyás katonai alreál. 

 

Ez pedig itt látható:

A kép forrása:  http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=822&with_photo_id=35291000&order=date_desc&user=4202617 (2012. 05. 11.)

Az egykori Hunyadi Mátyás katonai alreál.

Szerb Antal születésnapja

Tóth Árpád születésnapja

 

József Attila születésnapja

Határidő

Ma van a jubileumi vetélkedő utolsó fordulójának beadási határideje.

De még egész héten várom a megoldásokat!

Pótlólag a korábbi feladatokat is készítsétek el, várom!

Két különleges kérdés:

1.) Hol van a mellékelt képen található emléktábla?
A város melyik tájegységben van?
A segítség lehet a google képkeresője is, meg egy korábbi bejegyzés:

http://rakoczikonyvtar.blogspot.com/2009/03/recrudescunt-inclytae-gentis-hungarae.html

2.) Ugyanazen a tájegységen van ez a vizimalom is. Hol?


A jó válasz pontszerző lehet mind a két vetélkedőn!

Kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban

Ezt a kiállítást érdemes megnézni.
A Rákóczi napi programokhoz is adalékot jelent.

II. Rákóczi Ferenc és kora - vetélkedő 2. forduló

sodás válaszokat kaptunk az első forduló feladataira.
Nagyon ügyesek vagytok! :-)

De kérlek ne felejtsétek el, hogy a forrás megjelölése nagyon fontos!
A pontozásnál a pontszámok felét a forrásmegjelölés adja.
Ezt meg is írtuk, még az elején, itt.
Bizony volt, aki ezt elfelejtette...

Íme az új FELADATOK:

Alsósok:
II. Rákóczi Ferenc 12 éves koráig nevelkedhetett csak édesanyja mellett. Egy várban éltek, amelyet ostromolt az ellenség.
Melyik volt ez a vár? Hol található ez a vár?
Ma melyik országban van? Mi a tájegység neve?
Keress képet a várról és nézd meg, milyen színű a teteje!
Forrás:

5-6. osztályosok:
II. Rákóczi Ferenc 12 éves koráig egy ostromlott várban nevelkedett.
Anyja és annak második férje mellett.
Ki volt az anyja II. Rákóczi Ferencnek?
Ki volt a nevelőapja, akinek a keze alatt tanulta a fegyverforgatást, hadi tudományokat?
Kik a kurucok?
Forrás:

7-8. osztályosok:
Ki volt II. Rákóczi Ferenc felesége?
Milyen származású volt?
Hány évesek voltak amikor házasságot kötöttek?
Egy németországi város hatalmas székesegyházában volt az esküvőjük.
Melyik ez a város? Melyik folyó partján fekszik? Hány km-re van a német fővárostól?
A hatalmas székesegyház hány méter magas?
A világ hányadik legnagyobb temploma?
Forrás:

9-10. osztályosok:
II. Rákóczi Ferenc nagyon jó nevelésben részesült. Művelt, olvasott ember volt.
Tudhatta-e, tanulhatta-e már, hogy az élő szervezetet sejtek építik fel?
Forrás:

11-13. évfolyam:
II. Rákóczi Ferenc a természettudományokban is jártas, művelt államférfi volt.
Olvashatta-e a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica c. művet?
Ki írta ezt a művet és mikor?
Milyen fontos törvényszerűségeket ír le ez a könyv?
Melyik tudományág alapja lett?
Forrás:

A feladatok beadásának határideje:

október 14. péntek

Jubileumi vetélkedő - Általános tudnivalók

II. Rákóczi Ferenc és kora
10 fordulós levelezős vetélkedő

Az első forduló megoldásainak beadási határideje:
szeptember 28. szerda

A megoldást papíron, kézzel írva kell beadni a könyvtárban.

A megoldás két részből áll:

1. válasz a kérdésre – 4-5 mondatban

2. a felhasznált forrás megjelölése:

A könyv, folyóiratcikk vagy a weboldal megjelölése, ahol a választ találtad.

Ennek a formája:

- Ha önálló műre hivatkozol:

Szerző(k) neve (megjelenés ideje): cím, alcím, kiadás sorszáma (sorozat címe) megjelenés helye, kiadó neve,
a mű terjedelme

- Ha folyóiratcikkre hivatkozol:

Szerző(k) neve (év): cím, alcím In: folyóirat címe, száma, oldalszám

- Ha az interneten találtad az információt:

Szerző(k) neve (év): cím, alcím, kiadás sorszáma (sorozat címe) megjelenés helye, kiadó neve, a mű terjedelme, URL, utolsó letöltés dátuma (= ez az a nap, amikor onnan kiírtad)

Munkácsy trilógiája a Nemzeti Galériában

Nagy élmény a három képet együtt látni!
Ebben még az a különös, hogy még maga a festő sem láthatta így együtt ezt a három képet, mint most a látogatók!

Ajánlom akár a téli szünetre is programként!

A festő mellszobra szülővárosának Munkácsnak a főterén.

A szobortól nem messze volt a festő szülőháza, a régi Piac utca 3. szám alatti ház, amit azóta lebontottak. Az épület sóház volt a XVIII-XIX. században, a helyén épült négyemeletes ház homlokzatán 1969, a festő születésének 125. évfordulója óta ukrán nyelvű emléktábla hirdeti születésének helyét, és egy márványtáblán a szülőház domborműve van kivésve.

Az alábbi képen, a dombormű alatt az azóta elhelyezett magyar nyelvű tábla látható:

Munkácsy

Gyere velünk szombaton a
Nemzeti Galériába!

Megnézzük a Munkácsy trilógiát!
Nem kell előre jelentkezni, elég csak ott lenni, a HÉV-megállóban a 9. 13-as HÉV-nél jegyekkel és a belépődíjjal felszerelkezve!

Addig is lehet készülni:

A múzeum honlapján és a könyvtárunkban fellelhető Munkácsy monográfiákból:

1. Munkácsy/Bakó Zsuzsanna; Kürti Katalin, Sz; Ónody Magdolna 2004
2. Munkácsy Mihály/Székely András; Béres Zsuzsa; Engl Géza; Vargyas Kató 2000.
3. Munkácsy Mihály 1844-1900/Végvári Lajos 1955