A karácsony fénye

Karácsony

Udvardi Erzsébet képe

Mondjátok a csüggedt szívűeknek: „Bátorság! Ne féljetek! ... Maga az Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek.” (Iz. 35. 4)

Karácsonyi történet

¹Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. ²Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta. ³El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába. ⁴Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, ⁵hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt. ⁶Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön, ⁷és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. ⁸Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. ⁹Egyszer csak ott termett mellettük... folytatás

Karácsonyváró történetek3 - Fekete István: Karácsony éjjel

A konyhából behallatszott a tűz pattogása, de aztán betették az ajtót s a kocsmában csend lett. A bádog lámpaernyő karimája némán hajlongott a repedezett gerendán és amint a láng megbillent, mintha valaki sóhajtott volna.

Az ablakok arcán csendesen szivárgott a cseppé hűlt pára, az ajtókilincs ferdén állt, mintha valaki be akarna jönni s a székek úgy álltak az asztalok mellett, mintha fáradt karjukkal szívesen az asztalra könyököltek volna.

Ekkor megpendült egy húr a kemence mellett. Az öreg Tallér rátette kezét a cimbalomra, mert véletlenül ütötte meg a húrt, de a lágy zendülés már szétszállt a szobában, megsimogatta a falakat, lengett a levegőben, aztán visszahullt a cimbalomra, mint fészekre a madár.

folytatás

Karácsonyváró történetek2 - Andersen: A kis gyufaárus lány

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy - az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el - azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.

Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívszakasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele.

Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében.
folytatás

Karácsonyváró történetek - Hoffmann: Diótörő

Karácsony estéje

Stahlbaum egészségügyi főtanácsos gyermekeinek december huszonnegyedikén egész nap tilos volt bemenniük a nappali szobába és még inkább az abból nyíló szalonba. Frici és Marika a hátsó szoba sarkában kuporogtak, az alkonyi sötétség egyre mélyült körülöttük, s mivel elfelejtettek lámpát vinni nekik, inukba szállt a bátorságuk. Frici titokban súgta meg húgának (aki éppen hétéves múlt), hogy a bezárt szobákból kora reggel óta különös zizegést, zörgést és halk koppanásokat hall, s a folyosón az imént sötét kis emberke - nem más, mint Drosselmeier keresztpapa - suhant végig nagy ládával a hóna alatt.

Marika örömében összecsapta a kezét, és fölkiáltott:

- Ó, vajon mi szépet csinálhatott nekünk? 

folytatás

Szép karácsonyt!

József Attila:
BETLEHEMI KIRÁLYOK

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

1929. dec.

Adventi vetélkedő - a negyedik hét megoldásai

Az utolsó heti feladatokra adható válaszok:

A betlehemes játék vagy misztériumjáték vagy pásztorjáték:

több szereplős dramatikus játék. A betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka áll. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal. Főbb jelenetei a következők lehetnek: a szálláskeresés; a következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz vezeti őket, a pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki. A betlehemezés főszereplője sokszor a süket öreg pásztor, akinek félreértései a humor bő forrását képezik. A betlehemezést adománykérő formulák zárják be. A legarchaikusabbak az erdélyi betlehemes játékok, ezeket néha felnőtt férfiak adják elő, s a pásztorok álarcot is viselhetnek.

És a beérkezett csodaszép munkák:

Betlehemek papírból, fából, gipszből, mézeskalácsból, rajzolva, festve, nyomtatva

Karácsonyi versek és receptek is érkeztek, a szünetben azt is felteszem ide a könyvtári blogra!

Ízelítőül most csak az egyik:

Kosztolányi Dezső: Karácsony

Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből bókol a rakott fa,
A jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony

Gratulálok a szép munkához, a remek megoldásokhoz, öröm volt együtt készülni a lelkes feladatmegoldókkal!

Adventi vetélkedő - a harmadik hét megoldásai

A 3. heti feladatokra adható helyes válaszok:

Tudod-e, hogy:

1. Braziliában a Mikulás trambulinon keresztül juttatja be a házakba az ajándékokat.

2. Advent első vasárnapja az András naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap. (De lehet dec. 25-től visszafele is számolni.)

3. ”Miklós megrázta szakállát” A Miklós napi időjárással kapcsolatos szállóige. A bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás, azaz: „Miklós megrázta a szakállát” Baranyában hasonlóan vélekednek, de azt is tartják, hogy a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.

4. Luca napja asszonyi dologtiltó nap volt a néphagyományban: Tilos volt tüzet gyújtani,varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját". Tilos volt fonni, szőni,mert Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja és kócot tesz annak az esze helyére, aki ezt a vétséget elköveti.

5. Egy december 23-i adománygyűjtő népszokás. Már a középkortól ismereték. A pap meglátogatta híveit, és szentelt kenyeret, ostyát osztogatott, cserébe ajándékot - lisztet, tojást, szalonnát, babot, almát, diót - kapott. Az egyházi iskolák szervezésével az ostyahordás szerepe a tanítóra hárult, később diákjaival küldte szét az ostyát. Régen ez a tanító jövedelemforrása is volt. Karácsony előtt egy héttel gyakran a tanító vagy a pap házában sütötték a színes ostyákat, bár sok helyütt csak a fehér ostya volt ismeretes. Minden házhoz annyi és olyan színű ostyát vittek, ahányan ott laktak. A színek: fehér, zöldágas fehér, piros, kék, sárga. Az ostyahordók általában fiúk voltak. Fehér asztalkendővel bekötött tányéron, családok és színek szerint szétválogatva vitték a házakhoz, elmondták a köszöntőjüket, énekeltek, majd szétosztották az ostyát.

6. A 13-as számot szerencsétlennek tartották, mert Luca napja (december 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) volt az év legrövidebb napja. De el lehet fogadni azt is, ha valaki az utolsó vacsora résztvevőinek a számát emlegeti. (Újabban ezt szokták magyarázatul adni, holott már a régi görögök is szerencsétlen számnak tartották, de már senki nem tudja, hogy miért.)

7. Magyarországon a német származásúak honosították meg a karácsonyfákat. Az első hazai óvoda megalapítóját, Brunszvik Terézt sokan az első magyarországi karácsonyfákkal is összefüggésbe hozzák: éppen az óvodában állította fel a fákat 1828-ban.

8. Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy ne maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.

9. Az olasz gyerekek nem ismerik a Mikulást. Hozzájuk karácsony után, január 6-ra virradóra a jóságos boszorkány, a Befana érkezik, hogy a gondosan kikészített zoknikba a jóknak ajándékot, a rosszaknak pedig széndarabot vigyen.

10. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész, Johann Wichern készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára.

Boldog karácsonyt!

Karácsonyi versek az interneten:

http://www.szepi.hu/irodalom/vers/karvers/index.html

Boldog karácsonyt kívánok minden kedves könyvtárlátogatómnak!

Mit olvassunk karácsonykor?

Könyvtárunk polcai rejtenek olyan könyveket is, amelyek segítenek lélekben felkészülni az ünnepre.
Tematikus antológiák, versek, mesék, elbeszélések, kis jelentek a karácsonnyal kapcsolatban:

• Karácsony fényei /Pelyhe Andrásné
• Kedvenc karácsonyi könyvem /Jennings, Linda; Johnstone, Anne Grahame; Mezey Katalin
• Magyar karácsony/Sinkó Ferenc
• Mikulás, karácsony, húsvét/Madárné Gyurján Ildikó
• Most már jöhetsz, Jézuska/Kőrössi P. József
• Nagy örömet hirdetek.. /Kovács András
• Nagykarácsony, kiskarácsony /Lukácsy Sándor
• Verskarácsony /Bella István; Borsos Miklós
  

Híres karácsonyi történetek:

• Lagerlöf, Selma: Krisztus-legendák
• Dickens, Charles: Karácsonyi ének
• Fekete István: Karácsonyi látogatók
• Fallada, Hans: Kiskarácsony

Lehet ezekből is készülni, egy vers, vagy mese a szentestén, talán nagyobb ajándék bármi tárgyi dolognál.