2013. május 26., vasárnap

Tanév vége


Nos, ez is bekövetkezett... 
Már csak ezen a héten lehet könyvet kölcsönözni. Minden eddig kölcsönzött könyvet vissza kell hozni! Bizony, még a legkedvesebbeket is!

2013. május 21., kedd

Erdélyben járunk

Szerdán csütörtökön és pénteken a hetedikesekkel Erdélybe utazom. Így a könyvtár zárva lesz. Addig figyeljétek a webnaplót az úti élményekről.

2013. május 16., csütörtök

PMK gyermekkönyvtár

Előfordul, hogy az iskola könyvtár zárva van.
De nekünk szerencsénk van, mert két saroknyira tőlünk itt van a Pest Megyei Könyvtár. Amikor ide nem tudtok jönni, kukkantsatok be oda!
Már a honlapjuk is érdekes, fontos információkat tartalmaz:
 http://www.pmk.hu/gyermekkonyvtar



2013. május 10., péntek

Babits Mihály az autogramgyűjtő

Az esztergomi Előhegyen található a műemléki Babits-villa, amelynek falán Babits Mihály (1883–1941) – a 20. század magyarországi irodalmának egyik legjelentősebb alkotója – kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírása látható. Szokták Autogramfalnak is nevezni. Az emlékház 2013. január 1-től a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye.

Babits Mihály (1883-1941) a 20. századi magyar irodalom meghatározó egyénisége 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni. Ekkor sikerült ez előhegyi nyaralót feleségével (Tanner Ilona, művésznevén Török Sophie) megvásárolniuk. Az eredetileg szoba-konyhás házikót évről évre bővítették, újabb helyiségeket toldottak hozzá – ahogy Arany Jánostól idézi Babits:
“Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek.”
A verandáról pompás kilátás nyílik a Várhegyre, a Bazilikára és a Dunára,
” …a verandának van egy tágas fehér fala, ami egy nagy autogram album (Nagy Endre)”, ahol a Babits-ház vendégei: a kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei örökítették meg nevüket.
Babits Mihály tizenhárom nyarat töltött itt – az utolsókat már rohamosan romló egészségi állapotával, súlyosodó betegségével küszködve. Számos fontos, nagy verse született Esztergomban (egyéb irodalmi munkái mellett, pl. a Jónás könyve).
A költő halála után a ház “kísértetlakká” vált. Özvegye már nem töltötte itt a nyarait.
Az elkövetkezendő években sokféle lakója volt a háznak, minek következtében az épület állaga rohamosan pusztult.
Az áldatlan állapotnak 1960-ban lett vége: az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd elkészültek a rekonstrukciós tervek. A helyreállítási munkák befejeztével, 1961. augusztus 6-án nyitották meg a Babits-házat, mint látogatható emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők, irodalomkedvelők számára. Az Emlékház teljes építészeti felújítását, és új, állandó kiállítását Esztergom Város Önkormányzatának, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz Évének és Alfa programjának, a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetjük. 
A Babits Mihály Emlékházról bővebben a www.emlekhazak.hu oldalon olvashattok.

Érdekességek: 

Nevek az autogramfalon 

(A lista nem teljes)

Artinger Lilien, Ascher Oszkár, Bányai Kornél, Basch Edith, Bayer Ágost, Benedek Marcell, Csinszka, Cs. Szabó László, Denis de Rougemont, Einczinger Ferenc, Einczinger Juliska, Elek Artúr, Féja Géza, Fenyő Miksa, Fenyő Miksáné, Fenyő Panni, François Gachot, Füst Milán, Gellért Lajos, Gellért Oszkár, Gyergyai Albert, Halász Gábor, Hoffmann Edith, Hoffmann Mária, Illés Endre, Illyés Gyula, Joó Tibor, Juhász Géza, Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kárpáti Aurélné, Kassák Lajos, Keresztury Dezső, Komjáthy Aladár, Komlós Aladár, Kósa György, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Nagy Zoltán, Németh László, Nyergesi János, Ortutay Gyula, Pintér Ferenc, Radnóti Miklós, Rédey Tivadar, Révész Béla, Ritoók Emma, Rosta József, Rosta Józsefné, Rubinyi Mózes, Sárközi György, Scheiber Hugó, Schöpflin Aladár, Schöpflin Aladárné, Sík Sándor, Sikabonyi Antal, Szabó Lőrinc, Szabó Lőrincné, „Szekfű Gyuláék”, Szentimrei Jenő, Szerb Antal, Szilasi Lili, Szilasi Vilmos, Sztrokai Kálmán, Tamási Áron, Tolnai Gábor, Tóth Aladár, Tóth Árpád, Walkó Lorándné, Weöres Sándor


Babits Mihály Emlékház

Az esztergomi Előhegyen található a műemléki Babits-villa, amelynek falán Babits Mihály (1883–1941) – a 20. század magyarországi irodalmának egyik legjelentősebb alkotója – kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírása látható. Szokták Autogramfalnak is nevezni. Az emlékház 2013. január 1-től a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye.

Nevek az autogramfalon 
A lista nem teljes.

Artinger Lilien, Ascher Oszkár, Bányai Kornél, Basch Edith, Bayer Ágost, Benedek Marcell, Csinszka, Cs. Szabó László, Denis de Rougemont, Einczinger Ferenc, Einczinger Juliska, Elek Artúr, Féja Géza, Fenyő Miksa, Fenyő Miksáné, Fenyő Panni, François Gachot, Füst Milán, Gellért Lajos, Gellért Oszkár, Gyergyai Albert, Halász Gábor, Hoffmann Edith, Hoffmann Mária, Illés Endre, Illyés Gyula, Joó Tibor, Juhász Géza, Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kárpáti Aurélné, Kassák Lajos, Keresztury Dezső, Komjáthy Aladár, Komlós Aladár, Kósa György, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Nagy Zoltán, Németh László, Nyergesi János, Ortutay Gyula, Pintér Ferenc, Radnóti Miklós, Rédey Tivadar, Révész Béla, Ritoók Emma, Rosta József, Rosta Józsefné, Rubinyi Mózes, Sárközi György, Scheiber Hugó, Schöpflin Aladár, Schöpflin Aladárné, Sík Sándor, Sikabonyi Antal, Szabó Lőrinc, Szabó Lőrincné, „Szekfű Gyuláék”, Szentimrei Jenő, Szerb Antal, Szilasi Lili, Szilasi Vilmos, Sztrokai Kálmán, Tamási Áron, Tolnai Gábor, Tóth Aladár, Tóth Árpád, Walkó Lorándné, Weöres Sándor

/Wikipédia/ 
Forrás: Wikipédia, Babits Mihály Emlékház címszó (itt a ház belsejéről is találhatók képek.

2013. május 7., kedd

Néha

Az írásbeli érettségik a könyvtár melletti teremben vannak. Ott - az érettségi ideje alatt - a folyosót le kell zárni. Ezért akkortájt előfordulhat, hogy nem tudtok a könyvtárba jönni. De ez csak átmeneti nehézség. Csupán néhány napig tart.

2013. május 2., csütörtök

Varró Dániel versfordítása

 Közeledik a sok-sok szünet, érdemes szem előtt tartani a következőket!

 

Varró Dániel: 

Tanács a televíziózással kapcsolatban

Roald Dahl versének fordítása

Az a legfontosabb dolog
(A gyerekekre gondolok),
Hogy SOHA, SOHA nem szabad,
Hogy tévéműsort lássanak –

Sőt, legjobb, ha a bárgyu láda
Már be sem kerül a szobába.
Amerre csak jártunk, a tévét
A gyerekek szájtátva nézték.

Két-három óra meg se kottyan,
Csak néznek, míg a szemük kipottyan.
(Múltkor is láttunk egy helyen
Tíz szemgolyót a szőnyegen.)

Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek,
Míg hipnózisba nem kerülnek,
S a sok szennytől, mit egyre néznek,
Olyanok lesznek, mint a részeg.

Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak,
A falnak fejjel nem rohannak,
Nem kezdik egymást hasogatni,
Hagynak nyugodtan mosogatni,

Míg fő az étel, hűl a lekvár –
De azon eltűnődtetek már,
Hogy ez a rémséges doboz
Miféle dolgokat okoz?

ELSORVASZT MINDEN ÉRZETET!
MEGHAL BELÉ A KÉPZELET!
Az észt betömi, eldugítja!
A gyereket úgy elbutítja,

HOGY TÖBBÉ BIZTOSAN NEM ÉRT MEG
TÜNDÉRVILÁGOKAT, MESÉKET!
Az agya lágy lesz, mint a sajt!
FEJÉBEN DUDVA, GAZ KIHAJT!
NEM IS TUD MÁST, csak nézni majd!

„Na jó! – mondjátok majd. – Na jó!
De ha a televízió
Nincsen, mivel foglaljuk el
A drága gyermekünk, mivel?"

Ezt fogjuk akkor válaszolni:
Míg nem volt még e bamba holmi,
Míg e szörnyet fel nem találták,
Mit csináltak vajon a drágák?

Hát elfelejtettétek volna?
Ezt mondjuk lassan, szótagolva:
OL... VAS... TAK...! És OLVASTAK és
OLVASTAK, s még ez is kevés

Volt nekik, OLVASTAK tovább!
Fél napjuk olvasásból állt!
A polc könyvekkel volt tele,
A föld, az asztal is vele,

S az ágy mellett, a szobába
Még több könyv várt elolvasásra.
Sok szép mese, volt benne sárkány,
Volt indián, cet és királylány,

Kincses sziget, és messzi partok,
Hová sok csempész lopva tartott,
Kampó kezű, komor kalózok,
Egy elefánt, ki csak hallózott,

És rémes, éhes kannibálok,
Üstbe ki tudja mit dobálók...
Mily könyveken busult-vidult, ó,
Az a sok régi-régi lurkó!

Hát kérve kérünk titeket,
A tévékészüléketek
Dobjátok el, s mi hely marad,
Oda tehettek polcokat,

A polcra végig könyveket,
Hadd ontsanak csak könnyeket,
Hadd rúgkapáljanak a kölkök,
A nyelvük hadd legyen csak öltött –

Ígérjük, nem kell félnetek,
Ha vártok egy vagy két hetet,
A drágalátos gyermekek
Egyszercsak rájönnek maguktól:
Egy könyvtől lennének nagyon jól.

S ha már olvasnak ők – juhéj!
Szívükben árad szét a kéj,
Érzékeik kiélesednek,
Nem értik majd, hogy mit szerettek

Az émelyítő, a silány,
Hülye, idétlen masinán.
S azok a drága gyermekek
Hálásak lesznek majd neked.

2013. április 26., péntek

Böszörményi Gyula

Zsófi és az ősboszorkány

Botlik Zsófi átlagos budapesti lány. Látszólag. Aki azonban ismeri a sámánok, táltosok, vagyis a dob szavával révülő bűbájosok világát, az jól tudja, hogy Botlik Zsófi valójában Farkas Húga, másnéven Büvellő, a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának tanulója. E vaskos kötetben az olvasó mindjárt három történetet talál. Látszólag. Aki azonban elolvassa, az hamar rájön, hogy a fiatal, tapasztalatlan, de nagyon is talpraesett rontásűző lánynak valójában mindhárom kaland során ugyanazzal a rettenetes ellenféllel kell szembenéznie. Ő Lúdvérc, az ősboszorkány, aki még soha nem engedte ki élve a karmai közül azt, akire rontást kívánt szórni. E könyv lapjain pedig Büvellőre veti ki bűvhálóját, hol a csodákkal teli erdélyi Havasokban, hol a rémségekkel zsúfolt Boszorkánypláza sötét folyosóin, hol pedig az ártó és segítő szellemektől nyüzsgő Tetejetlen Fán! A GERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓK c. nagysikerű regénysorozat főhősének húga, Zsófi, akit a Világfán Büvellőként (a lány, aki bűbájjal játszadozik) ismernek önálló kalandjai. Révülj vele Te is a varázslatos Erdélyben, a Boszorkányplázában és a Tetejetlen Fán!

2013. április 18., csütörtök

Regény a könyvtárosról, akit majdnem nyugdíjaztak a tündérek

Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány


 A regény főhőse egy képzeletbeli iskola képzeletbeli könyvtárosa, aki mellesleg nem mindennapi lény, így panaszkodik az egyik negyedikesnek:
„…a könyvtáros tündér csak akkor maradhat fiatal és szép és egészséges, ha a rábízott iskolában minden gyerek jár a könyvtárba, és olvas. Minél kevesebben jöttek, annál rosszabbul éreztem magam...."
Engem még szerencsére nem fenyeget ez a veszély, de feltétlenül gyertek, keressétek a könyvtárban ezt a könyvet, olvassátok el, nehogy én is így járjak. ;-)
Azt meg nem is árulom el, hogy végülis mi lett a regénybeli könyvtárossal! 
Még többet olvashatsz a könyvről, az írónő más könyveiről és megnézhetsz egy beszélgetést is az írónővel, Galgóczi Tamás könyvajánlójában:

2013. április 11., csütörtök

A korona - másolata - a könyvtárban

Még pár napig, ha bejöttök a könyvtárba, megnézhetitek a koronát. Ezt meg is lehet tapintani - ellentétben az eredetivel.
Ez a korona egy színházi kellék, amelyet  Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájában viseli az énekes.
Egy bőröndben érkezett az iskolánkban kedden. 
A vándorbőröndöt az Erkel Színházból indították útjára március közepén az OperaKaland program keretében és az első előadás időpontjáig, május 2-áig középiskoláról középiskolára jár. A bőrönd - a koronán kívül - lemezeket, könyveket és egy a darabról szóló werkfilmet is rejteget.
Iskolánk kilencedikes diákjai - Breznay Xavér, Kári Bogi, Kocsmár Szabolcs és Szabó Zsófi  - a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola diákjaitól vették át. Keressétek őket, hogy meséljenek. 
Pár nap múlva továbbadják a bőröndöt, használjátok ki!
Az átadás pillanata
A fényképeket Bancsik Ágnes a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola tanára készítette

2013. április 7., vasárnap

Fehérvasárnap

A húsvét utáni vasárnap

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
 (részlet) 
Fehérvasárnap 

Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét (Quasi modo geniti infantes, dominica in albis) eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat. Keresztszüleik ilyenkor föltétlenül megvendégelték őket, utalással a királyi ember lakomaszerzéséről szóló evangéliumi példázatra (Máté 22. 1-14.) is, az évfordulókon pedig ajándékokkal, elsősorban a húsvéti eulógiával emlékeztették őket a nevezetes eseményre: a keresztség szentségében való újjászütetésükre. Később, amikor a katekumenátus megszűnt, és már az újszülötteket is megkeresztelték, ezen a napon történt hazánkban – adatok híján tisztázhatatlan előzmények és kezdeményezések után – a házasok, illetőleg a házasulandók között a leendő keresztkomáknak, keresztszülőknek kiszemelése. A magyarság körében, több hagyományőrző tájunkon legújabb időkig élő komálás, komatálküldés, mátkálás ennek az ókeresztény liturgikus képzetkörnek laikussá vált maradványa, amely egyébként lényegében ősrégi primitív szokásokban is gyökerezik. Innen a hahóti mátkavasárnap elnevezés.