Virágvasárnap

 "Amikor Jézus 'dicsőségesen' bevonul Jeruzsálembe, erre az ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora. Az igazi, a tulajdonképpeni 'megdicsőülés' még hátra van. ...
   A másik tanulság az isteni szerénység. Jézus példamutatása hogy milyen szelíd alázattal kell fogadnunk az emberek ünneplését. Igaz, nem tér ki előle, mint ahogy semmi emberi elől nem tér ki -, hogy annál teljesebb tanítást hagyjon örökül számunkra.
   A jeruzsálemi bevonulás története hányszor játszódik le azóta is bennünk, egy-egy rövid felbuzdulás képében?" 

(PILINSZKY JÁNOS: Virágvasárnap, részlet)

CSOÓRI SÁNDOR: Virágvasárnap

Valahol most egy tulipán-szájú
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk. –
Jártak itt ólom-zord hadak,
állkapcsukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi. –
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
s kőből kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:

  „Szent István, térdepelj közénk,
  magyarok térítő királya,
  nagyobb király térített minket,
  idők vasából koronája.

  De itt vagyunk, de megvagyunk,
  nézzük, hogy nő a völgyi búza,
  s a szőlővirág hogy kígyózik
  fölrepedt, égő homlokunkra.”

Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.

TŐZSÉR ÁRPÁD:
Virágvasárnap

Virágvasárnap, nyit a barka,
a paták alatt mirtuszág,
jön, jön, aki megbocsátja
az Ember pluralizmusát.

S a költőét, ki fölöttébb zagyva,
minden tagja defektus,
víz van benne meg tövis van rajta -
formátlan-formás kaktusz.

Nyujtózik erre, nyujtózik arra,
keresi, ami nincs: önmagát,
s honnan is tudná, hogy ilyenkor isten
fuvogatja, mint szél a fát.

Minden tövise, pozsgája, ága
formába meredt taktus,
de így legalább a puszta is
egészen élhető traktus. -

Virágvasárnap, nyit a barka,
paták alatt akantusz.
Jön, jön az Egy, ki megbocsátja
a költőnek, hogy ő kaktusz.