Varró Dániel versfordítása

 Közeledik a sok-sok szünet, érdemes szem előtt tartani a következőket!

 

Varró Dániel: 

Tanács a televíziózással kapcsolatban

Roald Dahl versének fordítása

Az a legfontosabb dolog
(A gyerekekre gondolok),
Hogy SOHA, SOHA nem szabad,
Hogy tévéműsort lássanak –

Sőt, legjobb, ha a bárgyu láda
Már be sem kerül a szobába.
Amerre csak jártunk, a tévét
A gyerekek szájtátva nézték.

Két-három óra meg se kottyan,
Csak néznek, míg a szemük kipottyan.
(Múltkor is láttunk egy helyen
Tíz szemgolyót a szőnyegen.)

Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek,
Míg hipnózisba nem kerülnek,
S a sok szennytől, mit egyre néznek,
Olyanok lesznek, mint a részeg.

Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak,
A falnak fejjel nem rohannak,
Nem kezdik egymást hasogatni,
Hagynak nyugodtan mosogatni,

Míg fő az étel, hűl a lekvár –
De azon eltűnődtetek már,
Hogy ez a rémséges doboz
Miféle dolgokat okoz?

ELSORVASZT MINDEN ÉRZETET!
MEGHAL BELÉ A KÉPZELET!
Az észt betömi, eldugítja!
A gyereket úgy elbutítja,

HOGY TÖBBÉ BIZTOSAN NEM ÉRT MEG
TÜNDÉRVILÁGOKAT, MESÉKET!
Az agya lágy lesz, mint a sajt!
FEJÉBEN DUDVA, GAZ KIHAJT!
NEM IS TUD MÁST, csak nézni majd!

„Na jó! – mondjátok majd. – Na jó!
De ha a televízió
Nincsen, mivel foglaljuk el
A drága gyermekünk, mivel?"

Ezt fogjuk akkor válaszolni:
Míg nem volt még e bamba holmi,
Míg e szörnyet fel nem találták,
Mit csináltak vajon a drágák?

Hát elfelejtettétek volna?
Ezt mondjuk lassan, szótagolva:
OL... VAS... TAK...! És OLVASTAK és
OLVASTAK, s még ez is kevés

Volt nekik, OLVASTAK tovább!
Fél napjuk olvasásból állt!
A polc könyvekkel volt tele,
A föld, az asztal is vele,

S az ágy mellett, a szobába
Még több könyv várt elolvasásra.
Sok szép mese, volt benne sárkány,
Volt indián, cet és királylány,

Kincses sziget, és messzi partok,
Hová sok csempész lopva tartott,
Kampó kezű, komor kalózok,
Egy elefánt, ki csak hallózott,

És rémes, éhes kannibálok,
Üstbe ki tudja mit dobálók...
Mily könyveken busult-vidult, ó,
Az a sok régi-régi lurkó!

Hát kérve kérünk titeket,
A tévékészüléketek
Dobjátok el, s mi hely marad,
Oda tehettek polcokat,

A polcra végig könyveket,
Hadd ontsanak csak könnyeket,
Hadd rúgkapáljanak a kölkök,
A nyelvük hadd legyen csak öltött –

Ígérjük, nem kell félnetek,
Ha vártok egy vagy két hetet,
A drágalátos gyermekek
Egyszercsak rájönnek maguktól:
Egy könyvtől lennének nagyon jól.

S ha már olvasnak ők – juhéj!
Szívükben árad szét a kéj,
Érzékeik kiélesednek,
Nem értik majd, hogy mit szerettek

Az émelyítő, a silány,
Hülye, idétlen masinán.
S azok a drága gyermekek
Hálásak lesznek majd neked.

A Csorba Győző Városi könyvtár közösségi oldalán találtam. Forrás: https://www.facebook.com/baralib?ref=stream&hc_location=timeline

Böszörményi Gyula

Zsófi és az ősboszorkány

Botlik Zsófi átlagos budapesti lány. Látszólag. Aki azonban ismeri a sámánok, táltosok, vagyis a dob szavával révülő bűbájosok világát, az jól tudja, hogy Botlik Zsófi valójában Farkas Húga, másnéven Büvellő, a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának tanulója. E vaskos kötetben az olvasó mindjárt három történetet talál. Látszólag. Aki azonban elolvassa, az hamar rájön, hogy a fiatal, tapasztalatlan, de nagyon is talpraesett rontásűző lánynak valójában mindhárom kaland során ugyanazzal a rettenetes ellenféllel kell szembenéznie. Ő Lúdvérc, az ősboszorkány, aki még soha nem engedte ki élve a karmai közül azt, akire rontást kívánt szórni. E könyv lapjain pedig Büvellőre veti ki bűvhálóját, hol a csodákkal teli erdélyi Havasokban, hol a rémségekkel zsúfolt Boszorkánypláza sötét folyosóin, hol pedig az ártó és segítő szellemektől nyüzsgő Tetejetlen Fán! A GERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓK c. nagysikerű regénysorozat főhősének húga, Zsófi, akit a Világfán Büvellőként (a lány, aki bűbájjal játszadozik) ismernek önálló kalandjai. Révülj vele Te is a varázslatos Erdélyben, a Boszorkányplázában és a Tetejetlen Fán!

Regény a könyvtárosról, akit majdnem nyugdíjaztak a tündérek

Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány

 A regény főhőse egy képzeletbeli iskola képzeletbeli könyvtárosa, aki mellesleg nem mindennapi lény, így panaszkodik az egyik negyedikesnek:

„…a könyvtáros tündér csak akkor maradhat fiatal és szép és egészséges, ha a rábízott iskolában minden gyerek jár a könyvtárba, és olvas. Minél kevesebben jöttek, annál rosszabbul éreztem magam...."

Engem még szerencsére nem fenyeget ez a veszély, de feltétlenül gyertek, keressétek a könyvtárban ezt a könyvet, olvassátok el, nehogy én is így járjak. ;-)
Azt meg nem is árulom el, hogy végülis mi lett a regénybeli könyvtárossal! 

Még többet olvashatsz a könyvről, az írónő más könyveiről és megnézhetsz egy beszélgetést is az írónővel, Galgóczi Tamás könyvajánlójában:

http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2004-11-21+00%3A00%3A00/bosnyak-viktoria-tunderboszorkany

A korona - másolata - a könyvtárban

Még pár napig, ha bejöttök a könyvtárba, megnézhetitek a koronát. Ezt meg is lehet tapintani - ellentétben az eredetivel.

Ez a korona egy színházi kellék, amelyet  Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájában viseli az énekes.

Egy bőröndben érkezett az iskolánkban kedden. 

A vándorbőröndöt az Erkel Színházból indították útjára március közepén az OperaKaland program keretében és az első előadás időpontjáig, május 2-áig középiskoláról középiskolára jár. A bőrönd - a koronán kívül - lemezeket, könyveket és egy a darabról szóló werkfilmet is rejteget.

Iskolánk kilencedikes diákjai - Breznay Xavér, Kári Bogi, Kocsmár Szabolcs és Szabó Zsófi  - a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola diákjaitól vették át. Keressétek őket, hogy meséljenek. 

Pár nap múlva továbbadják a bőröndöt, használjátok ki!

Az átadás pillanata

A fényképeket Bancsik Ágnes a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola tanára készítette

Fehérvasárnap

A húsvét utáni vasárnap

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

 (részlet) 

Fehérvasárnap 

Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét (Quasi modo geniti infantes, dominica in albis) eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat. Keresztszüleik ilyenkor föltétlenül megvendégelték őket, utalással a királyi ember lakomaszerzéséről szóló evangéliumi példázatra (Máté 22. 1-14.) is, az évfordulókon pedig ajándékokkal, elsősorban a húsvéti eulógiával emlékeztették őket a nevezetes eseményre: a keresztség szentségében való újjászütetésükre. Később, amikor a katekumenátus megszűnt, és már az újszülötteket is megkeresztelték, ezen a napon történt hazánkban – adatok híján tisztázhatatlan előzmények és kezdeményezések után – a házasok, illetőleg a házasulandók között a leendő keresztkomáknak, keresztszülőknek kiszemelése. A magyarság körében, több hagyományőrző tájunkon legújabb időkig élő komálás, komatálküldés, mátkálás ennek az ókeresztény liturgikus képzetkörnek laikussá vált maradványa, amely egyébként lényegében ősrégi primitív szokásokban is gyökerezik. Innen a hahóti mátkavasárnap elnevezés.

Forrás: Jeles Napok, http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/fehervasarnap

Húsvét

Juhász Gyula:  Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Forrás: Juhász Gyula összes verse a Magyar elektronikus könyvtárban http://mek.oszk.hu/00700/00709/html/vs191901.htm#14

Virágvasárnap

 "Amikor Jézus 'dicsőségesen' bevonul Jeruzsálembe, erre az ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora. Az igazi, a tulajdonképpeni 'megdicsőülés' még hátra van. ...
   A másik tanulság az isteni szerénység. Jézus példamutatása hogy milyen szelíd alázattal kell fogadnunk az emberek ünneplését. Igaz, nem tér ki előle, mint ahogy semmi emberi elől nem tér ki -, hogy annál teljesebb tanítást hagyjon örökül számunkra.
   A jeruzsálemi bevonulás története hányszor játszódik le azóta is bennünk, egy-egy rövid felbuzdulás képében?" 

(PILINSZKY JÁNOS: Virágvasárnap, részlet)

CSOÓRI SÁNDOR: Virágvasárnap

Valahol most egy tulipán-szájú
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk. –
Jártak itt ólom-zord hadak,
állkapcsukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi. –
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
s kőből kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:

  „Szent István, térdepelj közénk,
  magyarok térítő királya,
  nagyobb király térített minket,
  idők vasából koronája.

  De itt vagyunk, de megvagyunk,
  nézzük, hogy nő a völgyi búza,
  s a szőlővirág hogy kígyózik
  fölrepedt, égő homlokunkra.”

Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.

TŐZSÉR ÁRPÁD:
Virágvasárnap

Virágvasárnap, nyit a barka,
a paták alatt mirtuszág,
jön, jön, aki megbocsátja
az Ember pluralizmusát.

S a költőét, ki fölöttébb zagyva,
minden tagja defektus,
víz van benne meg tövis van rajta -
formátlan-formás kaktusz.

Nyujtózik erre, nyujtózik arra,
keresi, ami nincs: önmagát,
s honnan is tudná, hogy ilyenkor isten
fuvogatja, mint szél a fát.

Minden tövise, pozsgája, ága
formába meredt taktus,
de így legalább a puszta is
egészen élhető traktus. -

Virágvasárnap, nyit a barka,
paták alatt akantusz.
Jön, jön az Egy, ki megbocsátja
a költőnek, hogy ő kaktusz.

Könyves helyek

Könyvek között jó dolog elidőzni.

Íme néhány izgalmas könyves hely az ódon könyvtárteremtől egy-egy meghitt olvasósarokig.

A bejegyzés forrása:

http://www.buzzfeed.com/awesomer/the-best-places-to-be-if-you-love-books

1. The McAllen Public Library in an abandoned Walmart:

2. The Libreria Acqua Alta in Venice:

3. This cozy reading nook:

4. This person's amazing home library:

5. Shakespeare and Company in Paris:

6. House on the Rock in Wisconsin:

7. Beinecke Rare Book & Manuscript Library at Yale:

8. The reading room at the New York Public Library:

9. The Royal Portuguese Reading Room:

10. This former theater turned bookstore in Buenos Aires:

11. Leakey's Second Hand Bookshop in Scotland:

12. This library in The Netherlands:

13. This person's bathtub:

14. This house:

15. The Liyuan Library near Beijing:

16. The Rijksmuseum Research Library in Amsterdam:

17. This library in France:

18. The Bodleian Libraries at Oxford University:

19. More from the Bodleian Library:

20. The Oxford Union Library:

21. The Biltmore House Library in North Carolina:

22. The Long Room at Trinity College:

23. International Library of Children's Literature in Japan:

24. Professor Richard A. Macksey's personal library:

25. The Hearst Castle Library:

26. The University of Coimbra General Library:

27. This living room:

28. The Public Library of Cincinnati:

29. The Lello & Irmao Bookstore in Portugal:

30. The Library of Congress:

 

Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében

Böszörményi Gyula regénye

Gergő és az álomfogók története lezárult – Monyákos Tubáé azonban csak most kezdődik el!

Mit tegyen a lidérc, ha az igázgatására bízott intézetbe egy csúf napon beutalják a varázstörténelem eddigi legveszedelmesebb bűnözőjét?

Mit tegyen, ha ez az elvetemült alak csupán 15 éves, és ráadásul éber, azaz látszólag tökéletesen varázstalan ember?

Kínos helyzet, különösen, mivel az Igázóba – Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelye, mely valójában egyszerre börtön és nevelőintézet – eleddig még egyszer sem utaltak be embergyereket. A komor falak között akadnak zsebtolvaj lidércek, álomcsempész gnómok, csalásért leültetett mit-mit-kék, s ez így is van rendjén.

Monyákos Tuba, a bölcs főigázgató látszólag lehetetlenre vállalkozik, mikor az elvetemült embergyereket a gondjaiba veszi. Módszere különös és szokatlan: úgy dönt, hogy elmeséli neki élete történetét – hátha az éber kölyök okul belőle.

Elvégre egy árva pipamocsok-lidérc élete tele van tanulságokkal, megfontolandó tapasztalatokkal… És ha ez a lidérc történetesen épp Monyákos Tuba, akkor akad még benne összeesküvés, bűvös cselszövés, és sámángyilkosság, amit – úgy tűnik – egy paróka miatt követtek el.

A bejegyzés forrása:

http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/boszormenyi-gyula-monyakos-tuba-a-liderc-arvak-feszkeben-190

Mit lehet, mit nem lehet

egy könyvtárban...

Pl. Amerikában

Amikor az elsősök először jönnek könyvtárba a tanító nénikkel és beszélgetünk, akkor mindig nagyon jól tudják sorolni, hogy mit nem szabad a könyvtárban csinálni. Enni, telefonálni, kiabálni, szaladgálni...

Én ugyan mindig azt szeretném inkább hallani, hogy mi mindent lehet a könyvtárban csinálni, ők azért lelkesen sorolják az izgalmas tilalmakat.

Azonban azok a dolgok, amiket az alábbi blogbejegyzésben olvastam, eddig még nem hangzottak el nálunk.

Nos elég különös helyek lehetnek azok az amerikai könyvtárak, hol ilyen rendkívüli tiltások fogalmazódtak meg. 
Íme:

Se fürdés, se fagyi

könyvtári tiltólista 

forrás:  

http://www.konyvkolonia.hu/blog/KoloniaBlog/se-furdes-se-fagyi-konyvtari-tiltolista

Tilos az illegális viselkedés bármilyen formája, szólítja fel látogatóit a pasadenai közkönyvtár. A többi amerikai könyvtár azonban nem elégszik meg ennyivel! Ha könyvtárba mész, inkább hagyd otthon a lufit, cipzározd össze a pulóvered, és szorosan zárd be az ajtót magad mögött! 8 fura szabály a tengerentúlról.

Yonkers városának közkönyvtára nem lehet túl vidám hely, ha az ember már egy árva lufit sem vihet be. Vajon mi lehet a szabályozás oka? Egy huncut kiskölyök a levegőbe repített pár unalmas könyvet? Netán azt tervezte, hogy az egész intézményt megröpteti, pont  mint a goromba öregúr a Pixar-mesében? Esetleg letüdőzött héliummal zavarta a csendre vágyókat?

Az ohioi Warren-Trumbull County közkönyvtár megunta, hogy többen is az intézményben bonyolították üzleti ügyeiket, ezért kitiltotta a könyvelőket, és az ingatlanügynököket. Civilben bárki bemehet, de az olvasóteremben pénzügyeknek helye nincs! Ha csak nem a késedelmi büntetések befizetéséről van szó.

Nincs is annál gyűlöletesebb, mint amikor az ember hiába keres valamit. Különösen egy óriási könyvtárban. A madisoni Wisconsin egyetem könyvtárosai ezért megtiltották, hogy az olvasó pakolja vissza a polcra a könyveket. Hagyja csak szépen az asztalon, abból nagy baj nem lehet!

 Ha Seattle-ben jársz, még véletlenül se fürödj meg a könyvtár mosdójában! Tilos besamponozni a hajadat, kimosni a ruháidat, de még átöltözni is! Vajon ezt hogy ellenőrzik?

A massachusetts-i Charlemontban álló történelmi Goodnow Hall a helyi könyvtárnak is otthont ad. Ha arra jársz, sose felejtsd el becsukni a tárgyalóterem ajtaját! Nem a zaj, de még csak nem is a huzat miatt kell különösen figyelni a zárt ajtóra. Az ok nem más, mint az épület tornyában élő denevérek, akik előszeretettel látogatják a könyvtárat, és csimpaszkodnak bele gyanútlan olvasók frizurájába. Vajon a szabályozás a denevérkosztümös szuperhősökre is vonatkozik?

Massachusetts-ben törvény tiltja a könyvtári tulajdon összefirkálását. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen mindenkinek jobb, ha nem kell béna megjegyzéseket, és papír hiányában a belső borítóra firkált bevásárló listát olvasgatnia a kikölcsönzött könyvekben. Hogy a köz-, illetve könyvtárügyektől eltiltják-e a rongálót ilyen esetben, azt nem tudjuk, de 2 év börtön, vagy 1000 dolláros pénzbüntetés vár rá.

Nagyon figyeljünk arra, hogy (ha a szánkba is vesszük) semmiképpen ne harapjunk rá a könyvtári fülhallgató zsinórjára! Georgia könyvtáraiban ugyanis tilos megrágni a fülhallgatókábelt. Ha túl sokan szegik meg a szabályt, a kölcsönözhető fülhallgatók egyszerűen eltűnnek az olvasótermekből.

Arkansas központi könyvtárosai nem tűrik a fedetlen testfelületeket. Bár sapkaviselésre nem kényszerítenek, de begombolkozásra és a cipzárak felhúzására igen. Nem elég, hogy az olvasóknak listát kell írniuk a kikölcsönözendő könyvekről, de még könyvtárba járós öltözéket is be kell szerezniük. Cipő, nadrág, ing, blúz, vagy póló nélkül pedig ne is álmodjanak a belépésről!