2013. április 26., péntek

Böszörményi Gyula

Zsófi és az ősboszorkány

Botlik Zsófi átlagos budapesti lány. Látszólag. Aki azonban ismeri a sámánok, táltosok, vagyis a dob szavával révülő bűbájosok világát, az jól tudja, hogy Botlik Zsófi valójában Farkas Húga, másnéven Büvellő, a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának tanulója. E vaskos kötetben az olvasó mindjárt három történetet talál. Látszólag. Aki azonban elolvassa, az hamar rájön, hogy a fiatal, tapasztalatlan, de nagyon is talpraesett rontásűző lánynak valójában mindhárom kaland során ugyanazzal a rettenetes ellenféllel kell szembenéznie. Ő Lúdvérc, az ősboszorkány, aki még soha nem engedte ki élve a karmai közül azt, akire rontást kívánt szórni. E könyv lapjain pedig Büvellőre veti ki bűvhálóját, hol a csodákkal teli erdélyi Havasokban, hol a rémségekkel zsúfolt Boszorkánypláza sötét folyosóin, hol pedig az ártó és segítő szellemektől nyüzsgő Tetejetlen Fán! A GERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓK c. nagysikerű regénysorozat főhősének húga, Zsófi, akit a Világfán Büvellőként (a lány, aki bűbájjal játszadozik) ismernek önálló kalandjai. Révülj vele Te is a varázslatos Erdélyben, a Boszorkányplázában és a Tetejetlen Fán!

2013. április 18., csütörtök

Regény a könyvtárosról, akit majdnem nyugdíjaztak a tündérek

Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány


 A regény főhőse egy képzeletbeli iskola képzeletbeli könyvtárosa, aki mellesleg nem mindennapi lény, így panaszkodik az egyik negyedikesnek:
„…a könyvtáros tündér csak akkor maradhat fiatal és szép és egészséges, ha a rábízott iskolában minden gyerek jár a könyvtárba, és olvas. Minél kevesebben jöttek, annál rosszabbul éreztem magam...."
Engem még szerencsére nem fenyeget ez a veszély, de feltétlenül gyertek, keressétek a könyvtárban ezt a könyvet, olvassátok el, nehogy én is így járjak. ;-)
Azt meg nem is árulom el, hogy végülis mi lett a regénybeli könyvtárossal! 
Még többet olvashatsz a könyvről, az írónő más könyveiről és megnézhetsz egy beszélgetést is az írónővel, Galgóczi Tamás könyvajánlójában:

2013. április 11., csütörtök

A korona - másolata - a könyvtárban

Még pár napig, ha bejöttök a könyvtárba, megnézhetitek a koronát. Ezt meg is lehet tapintani - ellentétben az eredetivel.
Ez a korona egy színházi kellék, amelyet  Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájában viseli az énekes.
Egy bőröndben érkezett az iskolánkban kedden. 
A vándorbőröndöt az Erkel Színházból indították útjára március közepén az OperaKaland program keretében és az első előadás időpontjáig, május 2-áig középiskoláról középiskolára jár. A bőrönd - a koronán kívül - lemezeket, könyveket és egy a darabról szóló werkfilmet is rejteget.
Iskolánk kilencedikes diákjai - Breznay Xavér, Kári Bogi, Kocsmár Szabolcs és Szabó Zsófi  - a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola diákjaitól vették át. Keressétek őket, hogy meséljenek. 
Pár nap múlva továbbadják a bőröndöt, használjátok ki!
Az átadás pillanata
A fényképeket Bancsik Ágnes a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola tanára készítette

2013. április 7., vasárnap

Fehérvasárnap

A húsvét utáni vasárnap

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
 (részlet) 
Fehérvasárnap 

Fehérvasárnap, Magyaregres református népének ajkán kishúsvét szorosan a húsvét ünnepköréhez tartozik. Nevét (Quasi modo geniti infantes, dominica in albis) eredetileg onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetették le fehér ruhájukat. Keresztszüleik ilyenkor föltétlenül megvendégelték őket, utalással a királyi ember lakomaszerzéséről szóló evangéliumi példázatra (Máté 22. 1-14.) is, az évfordulókon pedig ajándékokkal, elsősorban a húsvéti eulógiával emlékeztették őket a nevezetes eseményre: a keresztség szentségében való újjászütetésükre. Később, amikor a katekumenátus megszűnt, és már az újszülötteket is megkeresztelték, ezen a napon történt hazánkban – adatok híján tisztázhatatlan előzmények és kezdeményezések után – a házasok, illetőleg a házasulandók között a leendő keresztkomáknak, keresztszülőknek kiszemelése. A magyarság körében, több hagyományőrző tájunkon legújabb időkig élő komálás, komatálküldés, mátkálás ennek az ókeresztény liturgikus képzetkörnek laikussá vált maradványa, amely egyébként lényegében ősrégi primitív szokásokban is gyökerezik. Innen a hahóti mátkavasárnap elnevezés.