2010. december 18., szombat

Adventi vetélkedő - a harmadik hét megoldásai

A 3. heti feladatokra adható helyes válaszok:

Tudod-e, hogy:

1. Braziliában a Mikulás trambulinon keresztül juttatja be a házakba az ajándékokat.

2. Advent első vasárnapja az András naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap. (De lehet dec. 25-től visszafele is számolni.)

  1. ”Miklós megrázta szakállát” A Miklós napi időjárással kapcsolatos szállóige. A bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás, azaz: „Miklós megrázta a szakállát” Baranyában hasonlóan vélekednek, de azt is tartják, hogy a Miklós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit.

  1. Luca napja asszonyi dologtiltó nap volt a néphagyományban: Tilos volt tüzet gyújtani,varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját". Tilos volt fonni, szőni,mert Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja és kócot tesz annak az esze helyére, aki ezt a vétséget elköveti.

  1. Egy december 23-i adománygyűjtő népszokás. Már a középkortól ismereték. A pap meglátogatta híveit, és szentelt kenyeret, ostyát osztogatott, cserébe ajándékot - lisztet, tojást, szalonnát, babot, almát, diót - kapott. Az egyházi iskolák szervezésével az ostyahordás szerepe a tanítóra hárult, később diákjaival küldte szét az ostyát. Régen ez a tanító jövedelemforrása is volt. Karácsony előtt egy héttel gyakran a tanító vagy a pap házában sütötték a színes ostyákat, bár sok helyütt csak a fehér ostya volt ismeretes. Minden házhoz annyi és olyan színű ostyát vittek, ahányan ott laktak. A színek: fehér, zöldágas fehér, piros, kék, sárga. Az ostyahordók általában fiúk voltak. Fehér asztalkendővel bekötött tányéron, családok és színek szerint szétválogatva vitték a házakhoz, elmondták a köszöntőjüket, énekeltek, majd szétosztották az ostyát.

  1. A 13-as számot szerencsétlennek tartották, mert Luca napja (december 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) volt az év legrövidebb napja. De el lehet fogadni azt is, ha valaki az utolsó vacsora résztvevőinek a számát emlegeti. (Újabban ezt szokták magyarázatul adni, holott már a régi görögök is szerencsétlen számnak tartották, de már senki nem tudja, hogy miért.)

  1. Magyarországon a német származásúak honosították meg a karácsonyfákat. Az első hazai óvoda megalapítóját, Brunszvik Terézt sokan az első magyarországi karácsonyfákkal is összefüggésbe hozzák: éppen az óvodában állította fel a fákat 1828-ban.

  1. Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy ne maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.

  1. Az olasz gyerekek nem ismerik a Mikulást. Hozzájuk karácsony után, január 6-ra virradóra a jóságos boszorkány, a Befana érkezik, hogy a gondosan kikészített zoknikba a jóknak ajándékot, a rosszaknak pedig széndarabot vigyen.

  1. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész, Johann Wichern készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára.