Babits Mihály (1883-1941) a 20. századi magyar irodalom meghatározó egyénisége
1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni. Ekkor sikerült ez előhegyi nyaralót feleségével (Tanner Ilona, művésznevén Török Sophie)
megvásárolniuk. Az eredetileg szoba-konyhás házikót évről évre
bővítették, újabb helyiségeket toldottak hozzá – ahogy Arany Jánostól
idézi Babits:
“Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek.”
A verandáról pompás kilátás nyílik a Várhegyre, a Bazilikára és a Dunára,
” …a verandának van egy tágas fehér fala, ami egy nagy autogram album (Nagy Endre)”, ahol a Babits-ház vendégei: a kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei örökítették meg nevüket.
Babits Mihály tizenhárom nyarat töltött itt – az utolsókat már rohamosan romló egészségi állapotával, súlyosodó betegségével küszködve. Számos fontos, nagy verse született Esztergomban (egyéb irodalmi munkái mellett, pl. a Jónás könyve).
A költő halála után a ház “kísértetlakká” vált. Özvegye már nem töltötte itt a nyarait.
Az elkövetkezendő években sokféle lakója volt a háznak, minek következtében az épület állaga rohamosan pusztult.
Az áldatlan állapotnak 1960-ban lett vége: az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd elkészültek a rekonstrukciós tervek. A helyreállítási munkák befejeztével, 1961. augusztus 6-án nyitották meg a Babits-házat, mint látogatható emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők, irodalomkedvelők számára. Az Emlékház teljes építészeti felújítását, és új, állandó kiállítását Esztergom Város Önkormányzatának, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz Évének és Alfa programjának, a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetjük.
1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni. Ekkor sikerült ez előhegyi nyaralót feleségével (Tanner Ilona, művésznevén Török Sophie)
megvásárolniuk. Az eredetileg szoba-konyhás házikót évről évre
bővítették, újabb helyiségeket toldottak hozzá – ahogy Arany Jánostól
idézi Babits:“Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek.”
A verandáról pompás kilátás nyílik a Várhegyre, a Bazilikára és a Dunára,
” …a verandának van egy tágas fehér fala, ami egy nagy autogram album (Nagy Endre)”, ahol a Babits-ház vendégei: a kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei örökítették meg nevüket.
Babits Mihály tizenhárom nyarat töltött itt – az utolsókat már rohamosan romló egészségi állapotával, súlyosodó betegségével küszködve. Számos fontos, nagy verse született Esztergomban (egyéb irodalmi munkái mellett, pl. a Jónás könyve).
A költő halála után a ház “kísértetlakká” vált. Özvegye már nem töltötte itt a nyarait.
Az elkövetkezendő években sokféle lakója volt a háznak, minek következtében az épület állaga rohamosan pusztult.
Az áldatlan állapotnak 1960-ban lett vége: az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd elkészültek a rekonstrukciós tervek. A helyreállítási munkák befejeztével, 1961. augusztus 6-án nyitották meg a Babits-házat, mint látogatható emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők, irodalomkedvelők számára. Az Emlékház teljes építészeti felújítását, és új, állandó kiállítását Esztergom Város Önkormányzatának, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz Évének és Alfa programjának, a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetjük.
Nevek az autogramfalon
(A lista nem teljes)
Artinger Lilien, Ascher Oszkár, Bányai Kornél, Basch Edith, Bayer
Ágost, Benedek Marcell, Csinszka, Cs. Szabó László, Denis de Rougemont,
Einczinger Ferenc, Einczinger Juliska, Elek Artúr, Féja Géza, Fenyő
Miksa, Fenyő Miksáné, Fenyő Panni, François Gachot, Füst Milán, Gellért
Lajos, Gellért Oszkár, Gyergyai Albert, Halász Gábor, Hoffmann Edith,
Hoffmann Mária, Illés Endre, Illyés Gyula, Joó Tibor, Juhász Géza,
Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kárpáti Aurélné, Kassák Lajos,
Keresztury Dezső, Komjáthy Aladár, Komlós Aladár, Kósa György,
Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Nagy Zoltán, Németh László, Nyergesi
János, Ortutay Gyula, Pintér Ferenc, Radnóti Miklós, Rédey Tivadar,
Révész Béla, Ritoók Emma, Rosta József, Rosta Józsefné, Rubinyi Mózes,
Sárközi György, Scheiber Hugó, Schöpflin Aladár, Schöpflin Aladárné, Sík
Sándor, Sikabonyi Antal, Szabó Lőrinc, Szabó Lőrincné, „Szekfű
Gyuláék”, Szentimrei Jenő, Szerb Antal, Szilasi Lili, Szilasi Vilmos,
Sztrokai Kálmán, Tamási Áron, Tolnai Gábor, Tóth Aladár, Tóth Árpád,
Walkó Lorándné, Weöres Sándor
