Mit ünneplünk pünkösdkor?
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház
megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon
ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket,
illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház
születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus
mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen
ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük
alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését.
Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.